Mostanában kevésbé érdekes napjaim, hiába itt is csak vannak hétköznapok...
A hétfői bejegyzésemből kifelejtettem valamit. Furcsa is lehetett, hogy a National Gallery-ben a XVI. század fetményei után XIX-XX. századiakat nézegettem. Ez azért volt, mert megkért David barátom, hogy nézzem meg a modernebb festőket is. De talán holnap folytatom az elkezdett "túrámat".
Ma voltam edzeni, és kicsit megszédültem az edzés végén, de semmi komoly, csak elsőnek túlságosan megerőltettem magam, hiába, vigyáznom kell. Aztán Alonso mondta, hogy azért lehetett, mert helytelenül táplálkozok - bár szerintem ez az állítás ebben a formában nem teljesen állja meg a helyét. De kedves baráti aggódása miatt ismét elmentem vele a kolumbiai étterembe ebédelni. Valóban egészséges ételeket készítenek ott, friss zöldségekkel, csirkehússal és rizzsel. A leves ismét nagyon ízlett. Aztán hazajöttem, és sajnos itthon ragadtam. Leültem számítógépezni, beszélgettem pár ismerősömmel, és hírtelen túl késő lett ahhoz, hogy bárminek is nekiálljak.
Kaptam egy levelet egy szállodától munkaügyben. Philip - a vietnámi lakótársunk - szerezte volna nekem ezt a munkát, de sajnos nem kaptam meg, és erről kaptam értesítőt. Gyönyörű borítékban, hátul mintázott levélpapírra nyomtatva küldték el nekem a levelet, és alá volt írva a HR részleg igazgatója által. Ezt szeretem Angliában. Amúgy a Langham Hotelben lett volna ez az álláslehetőség, de még így sem mondtam le róla, mert azt írták, hogy a következő hat hónapban üresedés esetén figyelembeveszik a jelentkezésem.
Az elmaradt interjúval kapcsolatban nem kaptam újabb telefontm, de nem izgulok, mert megbízok azokban az emberekben, akik segítenek nekem, mert látom, hogy önzetlenül teszik, és jóakaratúak. Csak annyit tudok, hogy hétfőn kezdek, napi három órát dolgozok, és ha látják, hogy megfelelő a munkám akkor hamar átkerülhetek teljes munkaidős posztra. Alonso ismerősének az ismerősén keresztül kaptam ezt az állást, úgyhogy nem sokat tudok róla. A munkaköröm, ha jól emlékszem, akkor az lesz, hogy irodákban kell zsákokat pakolnom, vagy ehhez hasonló. Most búcsúzok, mert korán le szeretnék feküdni. Holnapi napomat meg kell terveznem még lefekvés előtt, ahhoz, hogy ne ismétlődhessen meg az, ami ma történt.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.