Tulajdonképpen nem tudom, hogy igazából hogyan is hívják ezt a találmányt. Az ilyet hol tanítják, vagy kitől lehet megtudni? Ugyanis nem tudom, hogy helyesen használom-e azt a szót, hogy hitelkártya? Nem annyira lényeges, az sokkal inkább fontosabb, hogy megjött a hitelkártyám és ezzel már tényleg a munkábaállás (előfeltételeinek) rögös útjának nagyobb részét magam mögött tudhatom. Persze már csak munka kellene. Van egy vienámi lakótársunk is, Philip, ő is régóta, már 10-15 éve itt él kinn. Beszélgettünk, megkínált étellel (csak egy keménytojással, az ételei számomra furcsák). Mondta, hogy ő is idővel haza szeretne menni a szülőhazájába, mert nagyon hiányzik neki. Nekem még nem hiányzik, hiszen hozzá képest elenyésző időt töltöttem el itt, de én is haza szeretnék menni idővel, és, ha nem lenne bennem az a tudat, hogy hazamehetek, amikor csak akarok, most nagyon rosszul érezném magam. Gondolom, hogy mit érezhettek azok, akik a kommunizmus miatt elhagyták az országot, és nem jöhettek haza 30-40 évig. Jó volt, hogy beszélgettünk, mert szükségem van a gondolkodásra angolul (ilyenkor úgy érzem, hogy angolul hozok létre mondatokat, nem pedig magyar gondoltaimat fordítom angolra). Meghívott magához Vietnámba. Mondta, hogy ingyen lakhatok a nővérénél, és megmutatja majd nekem Vietnámot. Ez nagyon jól esett. Mesélte, hogy náluk karácsonykor 18 fok van. 3 rossz hónap és 9 jó hónap van az időjárás szempontjából. A 3 rossz hónap azt jelenti, hogy akkor van a monszun.

Ma reggel elmentünk edzeni, de nem fogadták el a regisztrációs lapomat, mert még nem volt meg a bankkártyám reggel (ugyanis automatikusan levonják a bérlet árát - de szüneteltethetem, és bármikor lemnondhatom). Délután elmentem brazil szobatársam, Walter munkahelyére, mert mondta, hogy megüresedett egy állás. Ott beszéltem a managerrel. Nagyon kedves volt, igazán jó érzés, hogy ez a mentalitás dominál itt Londonban. Beadtam az önéletrajzomat, majd felhívnak, ezt mondta - persze ez általában nem így szokott történni: még eddig egy ember hívott vissza, pedig elég sok helyre jelentkeztem már. Angolt tanultam, mialatt a Trafalgar Square-re buszoztam. Ismét voltam a National Galleryben, de csak fél órát lehettem ott, mert zártak. A képeket később rakom majd fel, most lassan lefekszek.